REBECCA MEREDITH YELNATS Lost Girl in big Apple

Teljes név.: Rebecca Meredith Yelnats
Becenevek, gúnynevek.: Becca, Becky, Mer, Edith, Ditty és ezeregy, amit még ki lehet találni…két név becézési lehetőségével gazdálkodom, szóval hajrá!
Születési ideje, helye.: 1990 / Július / 04 – Amerika / New York - Manhattan
Kor.: Igazából még csak leszek…de tizenhat!
Nem.: Nő


Apa.: Professzor Frederich Bateman - Most apunál lakom, miután anyu nem bírta tovább, és gyakorlatilag kidobott... nem volt elragadtatva, hogy még egy lányt sóztak a nyakába, de ezt olyan édesen, nevetve mondta.. most három leányzó is körbe vezeti. Sajnos apu se szerencsés a szerelembe, mert az a nő, akiről a második keresztnevemet kaptam, Elisabeth anyukája, lenézi aput... de néha mégis elszököm otthonról, mert olyan... nem tudom, kell egy kis tér, és bár nem él együtt a nagy család, három lány és apu, mégis mindig apu Brooklyn-i lakásában a legjobb meghúzódni. Kayla nem gondolja így, ő utálja ezt a lepukkant helyet, csak hát az anyja nagyban tesz rá, így vagy otthontalan lesz, vagy elviseli a nem királyi életet. Nekem tetszik itt!

Anya.: Karen Yelnats - Elég fura nő... bevallom, fogalmam sincs apuval hogy jöhetett össze akár egy estére is... de tudom, nem kéne róla rosszat mondanom, hisz mind ezidáig ő nevelt, ami azért enyhe túlzás, de mindegy... most kirúgott, és csak egyet hiányolok...a napsütéses karácsonyokat, szerettem Miami-t, és ugye a Sammy-vel való találkozásom is odaköt... szép este volt az, a legszebb születésnapom. Elkanyarodtam kicsit... de anyámról nem tudok mit mondani, mivel a kötelező egymás szembe ülős vacsorákon kívül nem nagyon voltak együtt töltött pillanataink. Akkor se beszélgettünk egy szót sem!

Testvérek.:Emilia Kayla - Waldorf Ő az egyik mostohatestvérem...ki nem állhatom, de szerintem anyuval tökéletesen megértenék egymást. Állandóan keresztbe tesz nekem, mindig csak szekál az álmodozásaim miatt, amiért visszavárom életem szerelmét...leszól, amiért úgy öltözöm, mint egy trampli, és nem emelem ki a nőiességemet...egyszer álmomba le akarta vágni a hajamat...szerencsére épp felébredtem.

Elisabeth Bateman - Ő a másik mostohatestvérem. Valahogy vele értem meg magam igazán, talán az miatt is, amiért olyan elkeseredett ő is, amiért szeret valakit, de az nem viszonozza ezeket az érzéseket. Szurkol azért, hogy nekem összejöjjön a dolog...csak meg kéne találnom Sammy-t, de fogalmam sincs merre kereshetném.
Mellesleg ő szokott elvinni egy-egy filmjének a forgatására, és rá számíthatok, ha épp nagyon szétcsúsztam, és nem találok haza...


Szóval beszéljek magamról pár mondatban?! Nem is tudom…legyek sablonos, vagy alternatív és ne írjak le semmit?! De komolyan, mit lehet elmondani pár mondatban, hogy ez vagyok én, és ismerjetek meg, ha többet akartok tudni?! Meg alapból, szedjem pontokba, felsorolás szerűen, és legyek szemét, tegyek az időrendre?! Végül is, össze-vissza ugranak be dolgok! De akkor neki is látok szerintem, valamit csak illene mondanom, még ha nem is vagyok egy meglett ember.

Tehát…Rebecca Meredith Yelnats vagyok, és még kiskorú…sajnálom, ezt muszáj volt leírom, mert olyan vicces, nem tudom miért, csak szimplán. Nos, 16 éves vagyok, leszek, ez most kicsit mellékes.
Sokkal lényegesebb, hogy most kerültem át egy elit new york-i gimnáziumba kerültem, ahol kötelező az egyenruha. Kicsaptak az iskolából, nem tudtam javítani az átlagom, és akkor még az igazgatónak is beszóltam. Egy nap jött egy levél, amiben közölték, hogy mostantól ebbe a gimibe kell járnom, és örülnek a jelentkezésemnek, és remélik élvezni fogom az ott eltöltött éveket, és ez egy nagy lépcsőfok lesz az életem megtervezésében. Széttéptem, majd meggyújtottam, és a lángjával cigarettára gyújtottam, majd este pár holmival egy táskában, mivel anyám ezek után kicsapott otthonról, elindultam New York-ba apuhoz!
Jah, mert eddig Karen-nel életm Venice Beach-en...süttettem a hasamat, a tenger sós illata ébresztett és egy kis úszással a finoman hűs vízbe indult jól a napom... de azon kívül, hogy imádtam ezt a helyet, semmi nem kötött ide... pontosabban már nem...

Samuel Matthew Williams
Tudom, sablonos, hogy egy srác az, aki fontos pont az életemben, de… mindegy. És bár ez is klisésen hangzik, de ő volt az a srác, akinél soha nem volt, és nem is lesz jobb az életemben…de ez túl nyálas.
Tehát a lényeg, egy jó hosszú nyári szünet, pontosabban egy nagyon elnyúlt születésnap, és sötét, és tomboló tűzi játék, és pár pohár whisky, és egy spangli. Elvesztem barna szemeiben, ahogy évekkel ezelőtt anyám, és bár enyhén úgy kezdődik ez a történet, mintha csak a Grease-t mesélném, de a béna dalokat leszámítva, tényleg ez történt. Én akkor voltam tizennégy éves, vagyis lettem, és nem érdekelt semmi, csakhogy ez a srác a karjaiban tartson, és ez romantikusan hangzik, ahogy a tengerparton való összebújás is, velem mégis ez történt.
Az egész történetet csak az bonyolította meg, hogy kiderült, Ő már bőven a húszas éveit tapossa, és nem mellesleg anyám egyik diákja. De én inkább befogtam a fülem, nem akartam többet megtudni, csak nem akartam elveszteni ezt a mámorító érzést.
De véget ért a nyár, elkezdődött az iskola, és Ő eltűnt, hosszú időre, én pedig napokig zokogtam csak, törtem zúztam volna, nem kötött le a tanulás.
Végül kinyitottam a szememet, és úgy döntöttem teszek a világra, nem érdekel semmi, és egy olyan katyvasz életet kezdtem élni, ami hasonlított apáméhoz, de keveredett a new york-i elit életvitelével is. Nem voltam se yuppie, se művész, csak egy csaj, aki szívesen hívatta meg magát pár italra, bájait használva, és reggel cigarettára gyújtott, nem járt be az első óráira, és még a kokaint se mellőzte.
De aztán kaptam egy telefont Tőle, hogy ne csináljam ezt, ne tegyem tönkre az életem, és bármennyire úgy éreztem, hogy még jobban rombolni akarom magam, mégis kezdett alább hagyni ez az életmód. A telefonhívások gyakrabban jöttek, mintegy ellenőrzésként, majd néhány levél, de nekem esélyem se volt válaszolni, mert se címet nem tüntetett fel, és általában fülkéből hívott.

Igazból nem tudom apu hogy akadhatott össze anyámmal... de örülök, hogy ha csak a gyerek tartás miatt is, de tartották a kapcsolatot, és én megismerhettem Freddy-t... végül is, most nála lakom... már amikor nem kószálok el és veszek el az éjszakába.
Apu igazából nem tudom hogy akadhatott össze anyuval... talán, mert Meredith-t keresi minden egyes nőben, de ez nem az én dolgom... elég, ha elviselem valahogy, itt van Kayla, aki talán annyiban rosszabb anyámnál, hogy ő foglalkozik is velem, bosszant egyfolytában, mintha ártottam volna neki valamit... de sebaj, olyankor elmenekülök otthonról, vagy kimászok a tűzlétrára és elveszek az utca zajában, és remélem, hogy a tömegbe egyszer Sammy is ott lesz valahol...


Külső: Igazából egy kis pöttöm lányka vagyok, pont autóversenyző méret, és elég hajlékony is, ha menekülni kéne egy nascar égő roncsaiból . Amúgy hosszú barna hajam van, amit néha csak lazán összefogok, és zöldes szemeim, amit ha úgy tartja kedvem, kiemelek szemfestékkel, de nem nagyon értek hozzá, meg türelem kérdése az egész. De így most a kocsiban nem sok időm van erre, és lemosni se tudnám redesen.[i]

Szeretek.: – Pattogatott kukoricát enni a moziban. Anélkül nincs is mozi élmény!
- Imádok inkább sms-t küldeni, mint telefonálni, mert híváskor mindig bénázok, és imádom a Blackberry-im gombjait nyomkodni.
- Szeretem, ha szól a rádió a szobámba, hogy ne érezzem magam egyedül… bár most otthontalan vagyok, szóval egyelőre ez mellékes. De zenét mindig hallgatok!
- Egyszerre több könyvet olvasni, mert mikor melyikhez van hangulatom, és ugyanígy az érzéseim befolyásolják, mikor miről írjak.
- Szeretem megfogadni mindig, hogy nem leszek romantikus alkat, aki a nagy Ő-ről álmodozik, és gyönyörű esküvőt tervez, de azért az én szívem se jégből van, így egy szál rózsa, nekem is bejön, mégha utálom a virágokat.

Nem szeretem.: - Gyerekeket! Azok félelmetesek, és maga a terhesség is horrorisztikus dolog!
- Nem szeretnék soha nem lemondani az édességről, anélkül meghalok! De komolyan!
- Nem szeretnék soha, de soha nem fogok felnőni, felnőttnek lenni nem mulatságos!
- Nem szeretek színházba járni, magamtól végképp nem… főleg nem operára, vagy balettra.
- Nem szeretem a könyvtárakat, félelmem, hogy egyszer benn ragadok! … éjjel az egy ijesztő hely lehet!

5 dolog, ami nélkül biztos, hogy nem megyek sehova.: – Blackberry-m…nem egy Ki vagy Doki és SG rész van rajta!
- Nintendo Wii…szerintem most is ez foglalja a legnagyobb helyet a bőröndömben.
- Mickey Mouse-os órám…még Aputól kaptam…ahogy nem egy hó gömböt, de azokat nem cipelhetem, így maradt a könyve, amit nekem ajánlott, és a karlánc, amin több város nevezetessége csüng medál formájában.
- Egy közös kép Sammy-vel…
- Egy üveg gyümölcslé!

3 legféltettebb titkom.:
- Filmrendező, vagy –operatőr, vagy forgatókönyvíróvá válni.
Vagy legalább szerepelni az Oscaron olyan emberként, akik csak beülnek a sztárok helyére, mikor azok kimennek a mosdóba. És mi ebben olyan titkolni való?! Mert pornót akarok rendezni, vagy legalább kaszkadőr lenni… de szerintem a pornó kivágja a biztosítékot.
- Nem tudom ez mennyire titok, de meg akarom találni Sammy-t…